A forintod folyamatosan elpárolog.
Itt látod, mennyire.

A pénz ideje alatt veszít értéket — és ez nem véletlen.

Infláció a fogyasztói árszínvonal általános, tartós emelkedése. Ha tavaly egy kenyér 800 Ft volt, idén 880 Ft, akkor 10% az infláció. Magyarországon a KSH méri havonta, kosáralapon (élelmiszer, lakhatás, közlekedés, szolgáltatások súlyozva).

Miért fontos ez a te zsebednek?

• A párnacihás pénz vesztes. 0% kamaton tartott forint évi 5%-os infláció mellett 10 év alatt elveszti az értéke ~38%-át.
• Reálhozam, nem nominális. Ha az állampapírod 6%-ot hoz és az infláció 5%, a tényleges nyereséged ~1% — nem 6%.
• A bér nem mindig követi. Ha a fizetésed 4%-kal nő, és az infláció 6%, akkor reálértékben szegényebb lettél.

Hogyan védekezz ellene?

• Inflációkövető állampapír (PMÁP): kamata az előző évi inflációhoz kötött, kvázi garantált reálhozam.
• TBSZ + részvény ETF: hosszú távon (10+ év) a részvénypiac történelmileg ~5-7% reálhozamot adott.
• Ingatlan: korlátozottan inflációvédett, de bizonyos időszakokban (pl. 2020-2023) erős reálhozam.
• Saját tudás & bérezhetőség: a legjobb infláció elleni eszköz az, ha emelkedni tud a bevételed.

Mit jelent a "kumulált infláció"?

Nem 30 év × 5% = 150%. Az infláció kamatos kamat módjára szorzódik: (1+i₁) × (1+i₂) × … × (1+iₙ). 1996 és 2025 között Magyarországon ez ~460%-os kumulált árszínvonal-növekedést jelent — azaz egy 1996-os 100 Ft mai pénzben kb. 560 Ft-ot ér.

Egy 1996-os referencia. 1996-ban a havi átlagbér ~57 ezer Ft volt, egy kenyér ~86 Ft, egy doboz cigaretta ~150 Ft, egy liter benzin ~140 Ft. Ma ezek vásárlóerőben kb. 5–6×-osukra szorzódtak.