A befektetési alap sok befektető pénzét gyűjti közös kosárba, amelyet egy engedéllyel működő alapkezelő fektet be a szabályzata szerint; te ennek egy részét, befektetési jegyet veszel. A nyereség a visszaváltáskor adózik: 15% szja és 13% szocho, összesen 28%, TBSZ-ben 5 év után 0%. A költség legalább ilyen fontos: havi 20 ezer forintnál, 20 év alatt, évi 6%-os feltételezett hozammal az 1,8%-os és a 0,3%-os éves költség között 1,35 millió forint a különbség.
A befektetési alap egy közösen kezelt portfólió, a befektetési jegy ennek egy darabja, amelynek az árfolyamát a portfólió értéke adja. A típusok a kockázatban térnek el: a pénzpiaci és a rövid kötvényalap ingadozik a legkevésbé, a részvényalap a legjobban. Vásárlás előtt a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban (KID) nézd meg a kockázati besorolást és a költségeket, és ha évekre fektetsz be, TBSZ-ben vedd, mert ott 5 év után nincs adó.
Mi az a befektetési alap és a befektetési jegy?
A befektetési alapokról szóló törvény (2014. évi XVI. törvény, Kbftv.) szerint a befektetési jegy az alap által sorozatban kibocsátott, átruházható értékpapír, amely a kezelési szabályzatban meghatározott követelést és jogokat biztosít. Az alap vagyonát az alapkezelő fekteti be, az eszközöket pedig egy külön letétkezelő (bank vagy befektetési vállalkozás) őrzi. A jegy árfolyama az egy jegyre jutó nettó eszközérték: az alap eszközeinek értéke, csökkentve a kötelezettségeivel.
A legtöbb lakossági alap nyílt végű: a jegyet a forgalmazási napokon megveheted és visszaválthatod. A Kbftv. szerint a nyilvános nyílt végű alapnál legalább hetente egy ilyen napot kell biztosítani, és a pénzt legkésőbb az elszámolási napot követő 10. napon meg kell kapnod; a pontos napokat az alap szabályzata rögzíti. A zárt végű alapot csak a forgalomba hozatalkor lehet jegyezni, utána legfeljebb tőzsdén lehet eladni, ha bevezették.
Befektetési alapok típusai
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) az alapok tényleges eszközösszetétele alapján sorolja be az alapokat, hogy a hozamok azonos kategórián belül összevethetők legyenek. A fő kategóriák:
| Kategória | Mibe fektet (BAMOSZ-szabály) | Mire jó |
|---|---|---|
| Pénzpiaci alap | rövid lejáratú pénzpiaci eszközök, az uniós pénzpiaci alap-rendelet szerint | rövid távú parkolás, kis ingadozás |
| Rövid kötvényalap | kötvények, átlagosan 6 hónap és 3 év közötti hátralévő futamidővel | 1-3 éves időtáv |
| Hosszú kötvényalap | kötvények, 3 év feletti átlagos futamidővel | a kamatváltozásra érzékenyebb |
| Vegyes alap | óvatos: legfeljebb 35% nem kötvény; kiegyensúlyozott: 35-65%; dinamikus: 65% felett | kötvény és részvény egy kosárban |
| Részvényalap | 80%-nál több részvény | hosszú távra, nagy ingadozással |
| Ingatlanalap | közvetlenül ingatlanok, vagy 40% feletti közvetett ingatlankitettség | ingatlanpiaci kitettség lakásvétel nélkül |
| Abszolút hozamú alap | a piaci környezettől független pozitív hozamra törekszik (ez cél, nem ígéret) | rugalmas stratégia; nézd meg, van-e sikerdíj |
| Tőkevédett alap | hozamot vagy tőkemegóvást ígér a szabályzatban rögzített feltételekkel | a védelem feltételeit a kezelési szabályzat rögzíti |
| Árupiaci alap | legalább 50% árupiaci kitettség (például arany, olaj) | nyersanyagárak követése |
A kategória mellett a KID-ben egy 1-től 7-ig terjedő kockázati mutatót is találsz: minél nagyobb a szám, annál nagyobb ingadozásra és veszteségre kell számítanod. Egy alapot mindig a saját kategóriájában hasonlíts, mert egy részvényalap és egy pénzpiaci alap hozama nem összemérhető.
Mennyibe kerül egy befektetési alap?
Az alap költségeinek nagy része nem külön számlán jelenik meg, hanem az árfolyamból vonják le, ezért könnyű elsiklani felette. A fő tételek:
- Alapkezelési díj: évente az alap vagyonából, a jegy árfolyamában már benne van.
- Letétkezelési és egyéb működési költségek: szintén az alap vagyonát terhelik.
- Sikerdíj: egyes alapoknál, főleg az abszolút hozamúaknál, a hozam egy része is az alapkezelőé.
- Vételi és visszaváltási jutalék: a forgalmazó (például a bank) számolhatja fel, a hirdetményében találod.
- Értékpapírszámla-díj: a számlavezető szolgáltató díja, alaptól független.
A teljes képet a KID költségrésze mutatja, amely az egyszeri és a folyamatos költségeket is felsorolja. A TKM (teljes költség mutató) mást jelent: az MNB a nyugdíjpénztárakra és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra közli, a befektetési alapnál a KID a mérvadó. Hogy a díj mennyit számít, azt egy kitalált példa mutatja: havi 20 000 forint befizetés 20 évig, évi 6%-os bruttó hozam feltevésével.
| Éves költség | Végösszeg 20 év után | Ebből hozam |
|---|---|---|
| 0,3% | 8 810 763 Ft | 4 010 763 Ft |
| 1,0% | 8 149 156 Ft | 3 349 156 Ft |
| 1,8% | 7 461 844 Ft | 2 661 844 Ft |
A befizetés mindhárom esetben 4,8 millió forint. A 6% feltevés, nem várható hozam; a különbséget viszont a díj okozza, és minden hozamszintnél hasonló irányú. A kamatos kamat hatását a kamatos kamatról szóló cikkünk magyarázza el.
Befektetési alap adózás: 28%, 15% vagy 0%
A befektetési jegy visszaváltásakor vagy tőzsdén kívüli eladásakor a nyereség az szja-törvény szerint kamatjövedelem (Szja tv. 65. §): 15% szja és 13% szocho, és a szocho itt nincs felső határhoz kötve. Kivétel az ingatlanalap, amelynek a hozamára a szocho-törvény (1. § (5) bekezdés f) pont) nem ír elő szochót, így ott 15% marad. Ha a jegyet magyar, EGT- vagy OECD-tőzsdén adod el, az már nem kamatjövedelem, és egy EGT-ben felügyelt brókernél jellemzően ellenőrzött tőkepiaci ügylet, 15%-kal. A legtöbbet a TBSZ ér: a gyűjtőév utáni 5. év végén a hozam adómentes.
| 400 000 Ft nyereség | Adó |
|---|---|
| Befektetési jegy visszaváltása (15% + 13%) | 112 000 Ft |
| Ingatlanalap jegye (15%, szocho nélkül) | 60 000 Ft |
| Tőzsdén, EGT-s brókernél eladott alap vagy ETF (15%) | 60 000 Ft |
| TBSZ, 2025 után nyitva, a 3. év végén kivéve (10% + 8%) | 72 000 Ft |
| TBSZ, 5 év után | 0 Ft |
A TBSZ-be vett alapra ugyanaz vonatkozik, mint a számlán lévő minden más eszközre: ha a futamidő alatt kiveszel belőle, a lekötés megszakad. Hogy a te összegeddel mennyit jelent az adómentesség, a TBSZ-kalkulátorban számolhatod ki, a szabályokat a TBSZ-ről szóló cikkünk részletezi.
A rendszeres befizetés akkor működik, ha minden hónapban tényleg megmarad rá a pénz. A Pénzügyesben esténként 1 perc alatt rögzíted a költéseidet, és a Megtakarítás kasszában követed, mennyit tudsz befektetni. Töltsd le ingyen
ETF vagy befektetési alap?
Az ETF is befektetési alap, csak tőzsdén forgalmazzák: brókernél, a kereskedési napon bármikor veheted és eladhatod, piaci áron. A különbség a gyakorlatban három pontban jelentkezik:
- Adó: tőzsdei eladásnál EGT-s brókernél jellemzően 15%, a bankban visszaváltott alapjegynél 28% (TBSZ-ben mindkettő 0% 5 év után).
- Költség: sok indexkövető ETF éves díja néhány tized százalék; az aktívan kezelt alapoké ennél gyakran magasabb, ezt a KID-ben ellenőrizd.
- Kényelem: az alapjegyet a bankodban, akár kis összeggel, rendszeres vásárlással is veheted; ETF-hez brókerszámla kell, és a devizaváltás is költség lehet.
Részletesen a Mi az ETF? és az Index-alap vagy aktív alap? cikkünk foglalkozik vele.
Befektetési alapok hozamai: hol nézd meg, és mit jelentenek?
Az alapkezelőnek a nyilvános nyílt végű alapokról éves és féléves jelentést, valamint havi portfóliójelentést kell közzétennie, ez utóbbit a következő hónap 10. munkanapjáig (Kbftv.). Ezekből látod, mibe fektet az alap, és hogyan alakult a hozama. A BAMOSZ a hozamokat kategóriák szerint rendezve közli, így egy alapot a hasonló alapokhoz mérhetsz.
- Az árfolyamból számolt hozam már az alapkezelési díj és az alapot terhelő költségek után értendő, a vételi és visszaváltási jutalék és az adó előtt.
- Évesített és összesített hozam nem ugyanaz: egy 5 év alatt elért 30% évente kb. 5,4%.
- Infláció: a hozamot az inflációhoz és egy alacsony kockázatú alternatívához, például a lakossági állampapírhoz is mérd; az állampapír-kalkulátorban kiszámolhatod, az mennyit hozna.
Hogyan válassz befektetési alapot?
A legjobb befektetési alapok listái általában a múltbeli hozamot rangsorolják, de a múltbeli hozam nem garancia a jövőre, ezt az MNB is hangsúlyozza. Márkát nem ajánlunk; ezek a lépések segítenek dönteni:
- Határozd meg a célt és az időtávot: 1-2 évre pénzpiaci vagy rövid kötvényalap illik, 10 év fölött a részvényarány is nőhet.
- Legyen meg előbb a vésztartalékod, hogy egy esésnél ne kelljen veszteséggel visszaváltanod.
- Nézd meg a KID-ben a kockázati mutatót (1-7) és a kategóriát, és döntsd el, mekkora átmeneti esést bírsz ki.
- Hasonlítsd össze a költségeket ugyanabban a kategóriában: alapkezelési díj, sikerdíj, vételi és visszaváltási jutalék.
- A hozamot csak azonos kategóriájú alapokkal, több év távlatában vesd össze.
- Ha évekre fektetsz be, nyiss TBSZ-t, és ne tedd minden pénzed egyetlen alapba.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a befektetési alap és a befektetési jegy között? A befektetési alap maga a közösen kezelt portfólió, amelyet egy alapkezelő fektet be a kezelési szabályzat szerint. A befektetési jegy az alap által kibocsátott értékpapír, vagyis az alapból neked jutó rész. A jegy árfolyama az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ezért az alap eszközeinek értékével együtt mozog felfelé és lefelé is.
Mennyi adót kell fizetni a befektetési alap után? A befektetési jegy visszaváltásakor a nyereség kamatjövedelem: 15% szja és 13% szocho, összesen 28%. Az ingatlanalapnál nincs szocho, ott 15% az adó. Ha a jegyet tőzsdén, EGT-s brókernél adod el, jellemzően 15%-kal adózol. TBSZ-ben a gyűjtőév utáni 5. év végén a hozam adómentes, a 2025 után nyitott számlánál a 3. év végén 18%.
Mennyibe kerül egy befektetési alap? A fő költség az éves alapkezelési díj, amelyet az alap vagyonából vonnak le, így a jegy árfolyamában már benne van. Ehhez jöhet sikerdíj, letétkezelési költség, a forgalmazó vételi és visszaváltási jutaléka és az értékpapírszámla díja. Az összes költséget a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) költségrésze mutatja. Egy példánkban 20 év alatt 1,35 millió forint volt a különbség az 1,8% és a 0,3% között.
Melyik a legjobb befektetési alap? Mindenkinek más, mert a jó választás a céltól, az időtávtól és attól függ, mekkora átmeneti esést bírsz ki. A rangsorok többnyire a múltbeli hozamot mutatják, ami nem ígéret a jövőre. Érdemesebb a saját időtávodhoz illő kategórián belül a kockázati mutatót és a költségeket összevetni, és a hozamot csak azonos kategóriájú alapok között, több év távlatában hasonlítani.
ETF vagy befektetési alap: melyik jobb kezdőknek? Az ETF is befektetési alap, csak tőzsdén forgalmazzák. Mellette szól, hogy sok indexkövető ETF éves díja alacsony, és EGT-s brókernél eladva jellemzően 15% az adó a visszaváltott alapjegy 28%-a helyett. A banki alapjegy mellett a kényelem szól: kis összeggel, rendszeresen veheted brókerszámla nélkül. TBSZ-ben mindkettő hozama adómentes 5 év után.
Elveszíthetem a pénzem befektetési alapban? Igen, részben akár igen. A befektetési alap nem bankbetét, a jegy árfolyama az alap eszközeivel együtt csökkenhet, a részvényalapoknál jelentősen is. Az alap eszközeit egy külön letétkezelő bank vagy befektetési vállalkozás őrzi, ez azonban a piaci esés ellen nem véd. A kockázat nagyságát a KID 1-től 7-ig terjedő kockázati mutatója jelzi.
Források
- Nemzeti Jogszabálytár: 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról (Kbftv., 4. §)
- BAMOSZ szabályzat a befektetési alapok kategorizálására
- Nemzeti Jogszabálytár: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (65., 67/A., 67/B. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (1-2. §)
- MNB Pénzügyi Navigátor: Befektetések
- MNB: TKM-kereső (nyugdíjpénztárak és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások)
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adó-, jogi vagy befektetési tanácsadásnak, és nem ajánl konkrét alapot vagy alapkezelőt. A példák feltevéseken alapulnak; a múltbeli hozam nem jelzi előre a jövőbeli hozamot. Döntés előtt olvasd el az alap kezelési szabályzatát és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot.